Csont- és ízületi problémák:
Lélektani szempontból nézve az ízületi gyulladások pszichoszomatikus hátterében leggyakrabban a „nem szeretnek”, a sértődős, kritikus gondolkodásmód, az áldozattá válás érzése, a rejtett bűnhődésvágy húzódik meg.
Arthrosis:
Túlterhelt ízületek kopásos elváltozása. A folyamat a porcot újjáépítő sejtek szabálytalan működésével kezdődik, majd a porc vízvisszatartóvá válik, megduzzad, fellágyul, végül repedések keletkeznek rajta. A porc alatti csontrétegben apró üregek képződnek, a széleken látható és tapintható kinövések keletkeznek, az ízület már nem képes a normális mozgásra. A folyamat előrehaladtával, a fájdalom, a mozgáskorlátozottság, végül ízületmerevség jelentkezik. Az ízület kímélése az anyagcsere lelassulása miatt ront az állapoton. Rendszeres keringésjavító masszázs, óvatos tornáztatás hozhat javulást.
Reumatoid arthritis:
Autoimmun betegség, melyben a gyulladás az ízületeket és azok ereit is megtámadja. Porc- és csontpusztulást, duzzadásokat, deformitást, hegesedést okoz az ízületekben. Lappangva fejlődik ki, szimmetrikusan támad, általában az ujjaktól a könyékig, illetve a lábujjaktól a térdig terjedő szakasz ízületeiben. Tartós mozdulatlanság a beteg fájdalmait fokozza. Szövődményesen mellhártya-, tüdő-, és szívburokgyulladást is okozhat az erek gyulladásain keresztül.
Köszvény:
Tipikus anyagcsere-betegség. A rossz táplálkozás miatt a vesék nem tudják a kórosan magas húgysavszintet a vérből eltávolítani a vizelettel, így húgysavkristályok rakódnak ki az ízületekben, ez pedig gyulladásos rohamokhoz vezet. Alkohol fogyasztása fokozza a rohamokat, mivel növeli a húgysav-képződést, és rontja a kiválasztást a vesékben. A folyamat leggyakrabban a lábfejet érinti, de kialakul a boka-, térd-, csukló-, és könyökízületben is.
Csontritkulás:
A csontszövet sejtjei folyamatos felépülésben és lebomlásban vannak. 30 éves kor után a leépülés kerül túlsúlyba, így lassanként a csontsűrűség csökkenni kezd. A csont sűrűségét és szilárdságát a benne lévő ásványi sók, a kalcium és a foszfor adják. Ezen kívül D-vitaminra, növekedési hormonra, a mellékpajzsmirigy parathormonjára, a pajzsmirigy kalcitoninjára, valamint ösztrogénre és tesztoszteronra van szükség az egészséges csontszerkezethez.
Ebből adódóan a kevés napsütés, a rossz táplálkozás, a krónikus máj- vagy vesebetegségek egyaránt okozhatnak D-vitamin hiányt. Hiányában a felszívódás csökken, így gyermekkorban angolkór, felnőttkorban csontlágyulás alakul ki. Mindkét esetben a kevés kalcium miatt izomgörcsök jelentkezhetnek. Elsősorban a gerinc, a medence és a lábak gyengülnek meg, majd válnak törékennyé.
Az elsődleges oszteoporózis okai lehetnek:
- változó kor utáni hormonális változás
- általában 70 év feletti kalcium- és D-vitamin hiány
- fiatal korban előforduló ún. idiopátiás csontritkulás
A másodlagos oszteoporózis okai lehetnek:
- családi hajlam
- kalciumszegény táplálkozás
- mozgásszegény életmód
- kevés napfény
- fehér bőrtípus
- sovány testalkat
- mellékvesekéreg hormonok vagy pajzsmirigy hormonok szedése
- korai menopausa
- erős dohányzás és/vagy alkoholfogyasztás
Gerincproblémák:
A gerinc különböző betegségeinek leggyakoribb fizikai okai lehetnek:
- öröklött gyengeség
- mozgáshiány
- rossz csavaró mozdulat vagy hajlás
- emelés rossz pózban
- túlterhelés
A gerinc betegségeinél az arthrózist, a gerincferdülést, a Scheuermann-kórt, a Bechterew-kórt, a porckorong sérvet, és a gerinc csontritkulását kell megemlítenünk.
Arthrosis:
Degeneratív ízületi elváltozás, melyben a csigolyákat borító és védő porckárosodása figyelhető meg. Az éveken át tartó húzó-szakító erők hatására a porckorongok elpusztulnak, ami a rések szűkülését és az ideggyökök összenyomódását vonja maga után. Szabálytalan csontkinövések (ún. csőrök) indulhatnak ki a csigolyákból, melyek az idegek további nyomását okozzák. A tünetek leggyakrabban a deréktájon jelentkeznek.
Gerincferdülés:
A belső lelki feszültségek hatására a hasizmok tónusba kerülnek. A klasszikus orvoslás szerint az ember „belső” dolgait a test bal oldala, míg „külső” dolgait a test jobb oldala szimbolizálja.
A stresszre adott válaszreakció hatására – hajlamtól függően – a hasizmok aszimmetrikusan vagy a jobb, vagy a bal oldalon feszülnek meg. A visszatérően jelentkező aszimmetrikus hasizom-feszültség lassanként az azonos oldali csípőlapátot mozdítja ki. A folyamatot passzívan segíti a testsúly is, így a keresztcsonti ízület az egyik oldalon elcsúszik. A keresztcsonthoz képest kimozdult csípőcsont következtében a gerinc oldalirányban görbül.
A görbült gerinc a hátizmok állandó feszültségét okozza. A vér- és nyirokrendszer keringésének következményes rosszabbodása viszont már az egész testben fájdalmakat, végtagízületi panaszokat, zsibbadásokat, belszervi megbetegedéseket, fülzúgást, és számtalan egyéb tünetcsoportot eredményezhet.
Scheuermann-kór:
serdülőkorban jelentkező, a csigolyák ízületeinek nem-fertőzéses eredetű elhalása, amiatt a csigolyatestek elkeskenyednek, elvesztik szilárdságukat, a gerinc kóros hajlékonysága jön létre. Passzív módszerként fűző viselése, aktív módszerként a hátizmok erősítő tornája és úszás jöhet szóba terápiás megoldásként.
Bechterew-kór:
A csigolya közti és a nagy ízületekre lokalizálódó, majd az egész gerinc alulról felfelé haladó teljes merevedését okozó gyulladás. Eleinte keresztcsonti, majd hátfájás jelentkezik, mely lefekvéskor erősödik. A gyakori reggeli ízületmerevség mozgásra még oldódik. A derékfájás előrehajlásnál enyhül, ezért sok betegnél ez a tartás állandósul. Később a csípő—keresztcsonti ízület pusztulni kezd, a csigolyák között csonthidak képződnek, ez okozza az elmerevedést. Ha a bordákat a gerinccel összekötő ízületeket is elérte a gyulladás, a fájdalom miatt légzési nehézségek is jelentkeznek.
A gerinc csontritkulása:
A csigolyák különösen érzékenyek a csontritkulásra, gyakran ellapulnak, kompressziós törést szenvednek, és nyomják az ideggyököket. (ennek krónikus hátfájás a következménye). A legtöbb csontritkulásos törés a hát felső és középső területein alakul ki, ezért a fájdalom is rendszerint ide, és nem a deréktájra korlátozódik.
Porckorongsérv:
Két csigolya összenyomódásakor a porckorong külső, kemény, porcos állománya átszakad, és a belső, lágy, zselészerű rész kipréselődik. Ez a kidomborodó lágy rész nyomja, irritálja, károsíthatja is a közelében lévő ideggyököt, ezzel súlyos fájdalmat (idegzsába) és funkciózavarokat – akár bénulást is – okozhat.
Hogy melyik csigolyaterület lesz a gerinc leggyengébb szakasza, azt a terhelésen és baleseteken kívül a lelki tényezők is befolyásolják. A pszichoszomatikus hatások igen árnyaltan jelentkeznek a különböző szakaszokon, azok anyagcserezavarait, ezáltal meggyengülését okozva.